Mondat végi partikulák

A  japán nyelvben sok a mondatot lezáró partikula, vagyis szótag.  Ezek kifejezik a beszélő hangulatát, nyomatékot adnak, figyelmeztetnek, felszólítanak, habozást mutatnak, csodálatot és így tovább.  Egyes mondatvégi szótag női és férfi  beszédmódot  különböztetnek meg.  Sok ilyen mondatvégi partikula nehezen fordítható.

Ka

A mondatot kérdő mondattá változtatja. Amikor kérdést fogalmazunk meg a japán nyelvben a mondatszerkezet nem változik.

Nihon jin desu ka? 日本人ですか。Japán vagy?

Supeingo o hanashimasuka? スペイン語を話しますか｡ Beszélsz spanyolul?

Kana / kanashira

Jelzi, ha valamiről nem vagyunk egészen bizonyosak. Valahogy, úgy fordíthatnánk: „erre kíváncsi vagyok”. A „kashira” kifejezést a nők használják leginkább.

Tanaka san wa ashita kuru kana. 田中さんは明日来るかな｡  Kíváncsi vagyok Tanaka úr megérkezik-e holnap.

Ano hito wa dare kashira. あの人は誰かしら｡ Kíváncsi vagyok ki lehet az az ember?

Na

Egyik alkalmazása a tiltás. Negatív felszólítás, melyet leginkább férfiak használnak közvetlen beszédben.

Sonna koto a suru na! そんなことをするな！ Ne tedd azt!

Második alkalmazás alkalmi nyomaték egy döntés, javaslat vagy vélemény hangsúlyozására.

Kyou wa shigoto ni ikitakunai na.  今日は仕事に行きたくないな｡ Nem szeretnék ma dolgozni menni.

Sore wa machigatteiru to omou na. それは間違っていると思うな｡ Úgy gondolom az tévedés lesz.

Naa

Érzelmeket és estenként kívánatos dolgokat hangsúlyoz ki.

Sugoi naa. すごいなあ｡ Csodálatos!

Mou sukoshii nete itai naa.  もう少し寝ていたいなあ｡ Szeretnék még egy kicsit aludni!

Ne / Nee

Megerősítés. Azt jelzi, hogy a beszélő elfogadást vagy beleegyezést vár a hallgatótól. Hasonló a magyarban is használt: „nem úgy gondolod?”, „így van?”, „rendben?”.

Ii tenki desu ne. いい天気ですね｡ Szép napunk van, nem gondolod?

Mou nakanaide ne. もう泣かないでね｡ Kérlek ne sírj többet, rendben?

No

Egyik alkalmazása érzelmi hangsúlyt és felkiáltást fejez ki. Csak nők és gyermekek használják, hétköznapi beszédben.

Kore de jubun de tsukatta no. これ自分で作ったの｡  Ezt én magam csináltam.

Onaka ga itai no. おなかが痛いの｡ Fáj a hasam.

Másik alkalmazása, a kijelentő mondatot kérdővé alakítja (emelkedő hanglejtéssel).  A „no desu ka” （～のですか）". hétköznapi nyelvben alkalmazott alakja.

Ashita konai no?  明日来ないの？Holnap jössz?

Doushita no?  どうしたの？Mi történt veled?

Sa

Nyomatékosítja a mondatot. Férfiak használják.

Sonna koto wa wakatteiru sa.  そんなことは分かっているさ｡ Egész biztosan ismerek egy olyan dolgot.

Hajime kara umaku dekinai no wa atarimae sa. 始めからうまくできないのは当たり前さ｡ Az csak természetes, hogy nem tudod jól megcsinálni az első alkalommal.

Wa

Csak nők használják. Nyomatékosító és mondat puhító hatása is lehet.

Watashi wa suru ga. わたしがするわ。Megteszem én.

Sensei ni kiita hou ga ii to omou wa. 先生に聞いたほうがいいと思うわ｡ Úgy vélem jobb lenne ha megkérdeznéd a tanárt.

Yo

Nyomatékosítja az utasítást egyik alkalmazási formájában.

Benkyou shinasai yo!  勉強しなさいよ！ Tanulj!

Okoronaide yo! 怒らないでよ！ Ne haragudj rám!

Mérsékelt nyomatékosítást ad a mondatnak, főképp ha a beszélő új információk birtokába jut.

Ano eiga wa sugoku yokatta yo.  あの映画はすごく良かったよ｡ Az a film nagyon jó volt.

Kare wa tabako o suwanai yo. 彼は煙草を吸わないよ｡ Ő nem dohányzik, tudhatod.

Ze

Nyomatékosítja valaki véleményét vagy ítéletét.

Iku zo. 行くぞ｡ Én megyek!

Kore wa omoi zo! これは重いぞ｡ Ez kemény volt, mondtam neked!