Cipeljük vagy sem?

Így húsvét előtt érdemes magunkba tekinteni és őszintén átgondolni mit érzünk. Van hitünk, vagy kevésbé hiszünk és egyre reménytelenebbek vagyunk. Krisztus annak idején értünk, minden emberért cipelte a keresztet és feszítették meg, hogy minket megváltson. Van ennél nagyobb, magasztosabb tett? Egyértelműen nincs. Hiszünk Istenben és tudjuk, hogy az áldozat nem volt hiábavaló. Mégis... Egyre többen vannak, akik elfordulnak a kereszténységtől, más vallások vagy egyenesen az istentagadás felé. Miért teszik? Csalódásból, vagy csak divatból? Miért jó, valakinek ha nem hisz semmiben? Van egy ismerősöm, aki büszkén vallja, hogy csak saját magában hisz, Isten meg nem létezik. Valóban jó ha hiszünk magunkban és tudatában vagyunk képességeinknek, azonban korlátainkat is fel kell ismernünk. Vannak olyan dolgok, amiket nem tehetünk meg még ha oly nagyon is magabiztosak vagyunk. Isten megteheti, például megbocsáthat.
A Trinity College most márciusban kiadott felmérése is érdekes dolgokat tartalmaz és úgy vélem nem véletlenül húsvét előtt adták ki. A közvélemény kutatás az amerikai társadalom vallásos hitét mérte fel. Elmondhatjuk elöljáróban, a poént lelőve, hogy az 1990-es felméréshez képest elég drasztikusan esett a hívő keresztények száma. Az amerikai lakosság keresztény nemzetként határozza meg magát, de egyre kevésbé azok. 1990-ben még a felnőtt lakosság 86%-a vallotta magát kereszténynek, 2008-ban már csak 76%. A fő keresztény irányzatok csökkenő tendenciát mutatnak, míg a nem hagyományos felekezetek tagjai a 2001-es évtől szaporodnak. Legszomorúbb azonban mégis az a tény, hogy a nem hívők (Isten tagadók stb.) száma növekszik (1990-ben 8,2%; 2008-ban 15%). Tehát, húsz év alatt majdnem megduplázódott. Ha belegondolunk, hogy 2000 éve van kereszténység, akkor ez elég borzasztó növekedés. A legtöbb nem hívő az ázsiai-amerikaiak köréből kerül ki. A hívők körében is van 6%, aki nem hisz egy felsőbbrendű Istenben, a lakosság 12% Isten tagadó vagy ateista és 12% hisz egy felsőbbrendű hatalmakban, de nem egy Istenben.
Érdekes adatokat közöltek a népesség felekezeti hovatartozásáról, társadalmi, gazdasági és földrajzi elhelyezkedésükről. Érdekes továbbá, hogy a megkérdezettek 71%-nak volt valamilyen vallási szertartásba bevezetése (bérmálás, konfirmálás stb.), csak 69%-nak volt egyházi esküvője és mindössze 66%-nak volt egyházi temetése. Érdekes, hogy a nemi eloszlásban a fő vallási irányzatokban főképp nők a hívők, a keleti vallásokban, iszlámban meg a férfiak hisznek néhány százalékkal jobban. A nem hívők és Isten tagadók többsége viszont egyértelműen férfi (60%-40% férfi-nő). A szinglik körében a keleti vallások, az iszlám és a nem hívőké dominál (35; 36; 29). Zárójelben jegyzem meg az USA lakosságának 25%-a tartozik ebbe a kategóriába. A társadalom házas rétege (56%) nagyjából ugyanolyan arányban hívő. Némiképp kiemelkednek a mormonok (68%), baptisták (60%) és protestánsok (55%) . Az elváltak (társadalom 13%-a) leginkább a pünkösdista hívők és a nem hívők (16-16%).
1%-A fehér nem hispán hívők száma csökken, nem hívőké és Isten tagadóké, gyakorlatilag megduplázódott. A fekete nem hispán hívők száma is csökkent, kivéve az iszlámot, ahol 0-rólra nőtt a számuk. Nőtt viszont a nem hívő feketék száma is, majdnem a duplájára. Ugyanez elmondható a hispán és ázsiai társadalmi rétegre is. Ami még érdekes, hogy a spanyol ajkúak betelepülése javított némely területek helyzetén vallási szempontból.
A vallás úgy tűnik nem nyújtott vigaszt az amerikai társadalomnak, sokan fordultak el Istentől az elmúlt húsz év során. Sajnos fel kell tennem egy kérdést, amire ugyan nem kapok tőlük választ, de mégis... Most, amikor a dől ránk a világ minden szörnyűsége, elvész minden, amiben az elmúlt húsz évben vakon hittünk, mihez kezdünk? Hisznek továbbra is magukban, az ember mindenhatóságában meg Mammonban, a pénz istenében? Hova vezetett ez a nagy bizalom az ember istenségében, a pénz mindenható hatalmában? Látjuk, vagy még mindig nem? Tovább csökken a hívők száma, vagy az emberek észre térnek és belátják egy út van, ami járható és üdvözítő. Vissza kell szerezni elveszett erkölcsi értékeinket, újjá kell szervezni világunkat, megtagadni az élet és Isten ellenes divatokat, mert... Ego sum via, veritas et vita.

Zsugorodás

Az AP hírügynökség egyik cikke a Világbanki jelentéssel foglalkozik. Dátum: 2009. március 8.
A cikk címe " A Világbank közlése szerint a világgazdaság 2009-ben zsugorodni fog". Rövid és velős, amúgy újból csak rémítő. Eddig csak a növekedésről, a növekedés hajszolásáról hallottunk. Ki hány százalékos növekedést produkált az elmúlt évben, hónapban stb. Most úgy tűnik ennek vége, a növekedés zsugorodássá vált. Ugyancsak egy mai cikkben Warren Buffet milliárdos szerint a gazdaság, mint egy zuhanó kő tart a mélybe. Ő csak tudja, mert már előre megjósolta ennek bekövetkeztét. Véleménye szerint, és itt hívnám fel a tisztelt hazai politikusok figyelmét, jelen pillanatban Amerikában egy dolog számít csak az ország és a gazdaság. Most háborús időket élünk, gazdasági háborút - mondja, amikor demokraták és republikánusok számára is egy célja lehet a harc felvétele. Közösen kell ebben a háborúban szolgálniuk a nemzet érdekeit, félretéve az ellentéteket, mert csak így sikerülhet győzni. Az ország élén is egyetlen teljhatalmú vezetőnek kell irányítania ezt a háborút, akár egy hadvezérnek. Szép szavak egy milliárdostól, aki rendesen megszedte magát a gazdasági válság kapcsán is. Kedves politikusaink jó lenne megszívlelni és félretenni az ellentéteket. Jön a tatár! Aki nem idevaló azt el kell távolítani és fel kell venni végre a harcot, mert nyakunkon a vész.
Visszatérve a Világbank jelentésére, előrejelzésük szerint (volt már más előrejelzés is, jóval optimistább) a kereskedelem a II. világháború óta nem látott mértékben a 80 évvel korábbi legalacsonyabb szintre zsugorodik. Továbbá a fokozódó válság sok milliárdos hiányt fog okozni a fejlődő és szegény országoknak. Kb. 129 ország fog szembekerülni 270 és 700 milliárd dolláros deficittel. Hát mi köztük leszünk, minden bizonnyal.
A jelentés szerint a sérülékeny országoknak csak 1/4-e lesz képes tompítani a gazdasági zuhanás okozta sokkot, munkahelyek és védőhálló teremtésével.
A vége a legvészjóslóbb. Figyelmezteti a nemzetközi pénzügyi intézményeket, hogy a becsült deficit legkisebb részét sem lesznek képesek biztosítani.
Hát ez van. A vészharang megszólalt a legmagasabb helyen is. Most már csak a visszaszámolás maradt. Mennyi időnk van a teljes összeomlásig? A zuhanás napról napra egyre gyorsabb, egyre pusztítóbban gurul előre a lavina és temet maga alá mindent és mindenkit. Nézem a híradóban az Egyesült Államokban, munkáért sorban állók kígyózó sokaságát. Mindig van, aki a végére áll és egyre többen lesznek. Hol a sor vége, ki lesz az utolsó ember, aki kénytelen beállni? Tovább folytatódnak a képsorok, szép házak elé kitett táblák dermesztik meg a vérünk: Ingatlan árverés. Táblák, sorok és könyörgő emberek. Kinyújtott kezek és segítség nincs. Döbbent hallgatás és tehetetlenség a csúcson levők körében. A nép még sorban áll, még elmegy békésen lakásából. Emlékszik még a múlt évre, amikor volt szabadságon és kolbászt sütött a kertjében. Meddig tartják vissza az emlékek és a remény, hogy lehet még egyszer saját lakása és biztos munkahelye? Az óra ketyeg, a kő zuhan, visszaszámlálás folytatódik.....

Hogy mik vannak!

Nézegetem az oldalakat, érdekesnél érdekesebb híreket találok. Érdekes adatok erősítik abbeli nézetem, hogy a baj egyre nagyobb. Álljon itt néhány adat, USA-beli munkanélküliségi mutatókról. Forrás: money.cnn.com.
Tehát március 6. napvilágot látott adatok szerint az Egyesült Államokban a munkanélküliek száma meghaladta a 12,5 milliót. Több mint egy Magyarországnyi lakos van jelenleg munka nélkül. Ez 8,1%-os munkanélküliséget jelent. Az utolsó hat hónapban 3,3 millió ember veszítette el állását. Decemberben 681.000 állástalan lett, ami egy hónapra vetítve 59 éve nem fordult elő az államok történetében. Januárban folytatódott 655.000 munkahely elvesztésével. Most februárban "csak" 651.000-el nőtt az álláskeresők száma.
Igencsak bíztató adatok, ha viccesen nézzük. Halálosan komolyan véve, elmondhatjuk, hogy ha az államokban ilyen ütemben fogy a munkahely, akkor itt egyenesen katasztrófa lesz néhány hónapon belül.