Így húsvét előtt érdemes magunkba tekinteni és őszintén átgondolni mit érzünk. Van hitünk, vagy kevésbé hiszünk és egyre reménytelenebbek vagyunk. Krisztus annak idején értünk, minden emberért cipelte a keresztet és feszítették meg, hogy minket megváltson. Van ennél nagyobb, magasztosabb tett? Egyértelműen nincs. Hiszünk Istenben és tudjuk, hogy az áldozat nem volt hiábavaló. Mégis... Egyre többen vannak, akik elfordulnak a kereszténységtől, más vallások vagy egyenesen az istentagadás felé. Miért teszik? Csalódásból, vagy csak divatból? Miért jó, valakinek ha nem hisz semmiben? Van egy ismerősöm, aki büszkén vallja, hogy csak saját magában hisz, Isten meg nem létezik. Valóban jó ha hiszünk magunkban és tudatában vagyunk képességeinknek, azonban korlátainkat is fel kell ismernünk. Vannak olyan dolgok, amiket nem tehetünk meg még ha oly nagyon is magabiztosak vagyunk. Isten megteheti, például megbocsáthat.
A Trinity College most márciusban kiadott felmérése is érdekes dolgokat tartalmaz és úgy vélem nem véletlenül húsvét előtt adták ki. A közvélemény kutatás az amerikai társadalom vallásos hitét mérte fel. Elmondhatjuk elöljáróban, a poént lelőve, hogy az 1990-es felméréshez képest elég drasztikusan esett a hívő keresztények száma. Az amerikai lakosság keresztény nemzetként határozza meg magát, de egyre kevésbé azok. 1990-ben még a felnőtt lakosság 86%-a vallotta magát kereszténynek, 2008-ban már csak 76%. A fő keresztény irányzatok csökkenő tendenciát mutatnak, míg a nem hagyományos felekezetek tagjai a 2001-es évtől szaporodnak. Legszomorúbb azonban mégis az a tény, hogy a nem hívők (Isten tagadók stb.) száma növekszik (1990-ben 8,2%; 2008-ban 15%). Tehát, húsz év alatt majdnem megduplázódott. Ha belegondolunk, hogy 2000 éve van kereszténység, akkor ez elég borzasztó növekedés. A legtöbb nem hívő az ázsiai-amerikaiak köréből kerül ki. A hívők körében is van 6%, aki nem hisz egy felsőbbrendű Istenben, a lakosság 12% Isten tagadó vagy ateista és 12% hisz egy felsőbbrendű hatalmakban, de nem egy Istenben.
Érdekes adatokat közöltek a népesség felekezeti hovatartozásáról, társadalmi, gazdasági és földrajzi elhelyezkedésükről. Érdekes továbbá, hogy a megkérdezettek 71%-nak volt valamilyen vallási szertartásba bevezetése (bérmálás, konfirmálás stb.), csak 69%-nak volt egyházi esküvője és mindössze 66%-nak volt egyházi temetése. Érdekes, hogy a nemi eloszlásban a fő vallási irányzatokban főképp nők a hívők, a keleti vallásokban, iszlámban meg a férfiak hisznek néhány százalékkal jobban. A nem hívők és Isten tagadók többsége viszont egyértelműen férfi (60%-40% férfi-nő). A szinglik körében a keleti vallások, az iszlám és a nem hívőké dominál (35; 36; 29). Zárójelben jegyzem meg az USA lakosságának 25%-a tartozik ebbe a kategóriába. A társadalom házas rétege (56%) nagyjából ugyanolyan arányban hívő. Némiképp kiemelkednek a mormonok (68%), baptisták (60%) és protestánsok (55%) . Az elváltak (társadalom 13%-a) leginkább a pünkösdista hívők és a nem hívők (16-16%).
1%-A fehér nem hispán hívők száma csökken, nem hívőké és Isten tagadóké, gyakorlatilag megduplázódott. A fekete nem hispán hívők száma is csökkent, kivéve az iszlámot, ahol 0-rólra nőtt a számuk. Nőtt viszont a nem hívő feketék száma is, majdnem a duplájára. Ugyanez elmondható a hispán és ázsiai társadalmi rétegre is. Ami még érdekes, hogy a spanyol ajkúak betelepülése javított némely területek helyzetén vallási szempontból.
A vallás úgy tűnik nem nyújtott vigaszt az amerikai társadalomnak, sokan fordultak el Istentől az elmúlt húsz év során. Sajnos fel kell tennem egy kérdést, amire ugyan nem kapok tőlük választ, de mégis... Most, amikor a dől ránk a világ minden szörnyűsége, elvész minden, amiben az elmúlt húsz évben vakon hittünk, mihez kezdünk? Hisznek továbbra is magukban, az ember mindenhatóságában meg Mammonban, a pénz istenében? Hova vezetett ez a nagy bizalom az ember istenségében, a pénz mindenható hatalmában? Látjuk, vagy még mindig nem? Tovább csökken a hívők száma, vagy az emberek észre térnek és belátják egy út van, ami járható és üdvözítő. Vissza kell szerezni elveszett erkölcsi értékeinket, újjá kell szervezni világunkat, megtagadni az élet és Isten ellenes divatokat, mert... Ego sum via, veritas et vita.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése