Kívánság, óhaj kifejzése

Kívánság, óhaj kifejezése.

Két mód van a kívánságok, óhajok kifejezésére.

Ha kívánságot szeretnénk kifejezni, szükséges egy főnév (pl. autót szeretnék, kerékpárt szeretnék) és a „hoshii (szeretnék)” igét kapcsoljuk. A főnév után az ige nem a szokásos „o” partikulával, hanem a „ga” partikulával kapcsolódik.

Az alapstruktúra: (valaki) wa (valami) ga hoshii desu.

Watashii wa kuruma ga hoshii desu. 私は車が欲しいです。Én autót szeretnék.

Watashi wa sono hon ga hoshii desu.　私はその本が欲しいです。Én azt a könyvet szeretném.

Watashi wa nihonjin no tomodachi ga hoshii desu.　私は日本人の友達が欲しいです。Én egy japán barátot szeretnék.

Amikor valaki valamilyen cselekményt szeretne végrehajtani (enni szeretnék, el szeretnék menni) akkor az ige alap alak + a ~tai (~たい)kapcsolat használatos.

Watashi wa kuruma o kaitai desu.　私は車を買いたいです。Autót szeretnék venni.

Watashi wa sono hon o yomitai desu.　私はその本を読みたいです。Én azt a könyvet szeretném elolvasni.

Boku wa sushi ga tabetai desu.　僕はすしが食べたいです。Én szusit szeretnék enni.

Baráti társalgásban a ~desu elhagyható.

Watashi wa okane ga hoshii.　私はお金が欲しい。Pénzt szeretnék.

Watashi wa nihon ni ikitai.　私は日本に行きたい。Japánban szeretnék menni.

Mivel a ~tai egy bensőséges személyes kívánságot fejez ki ezért főképp első személyben használjuk vagy második személynek feltett kérdésben. Amikor egy harmadik személy kívánságát akarjuk kifejezni a „~hoshigatteimasu (欲しがっています)” vagyis az ige alapalakja+ „~tagatteimasu (～たがっています)” használatos.

Nani ga tabetai desu ka.　何が食べたいですか。Mit szeretnél enni?

Watashi wa kamera ga hoshii desu.　私はカメラが欲しいです。Egy videót szeretnék.

Ani wa kamera o hoshigatte imasu.　兄はカメラを欲しがっています。A bátyám egy videót szeretne.

Watashi wa kono eiga ga mitai desu.　私はこの映画がみたいです。Én ezt a filmet szeretném megnézni.

Ken wa kono eiga o mitagatte imasu.　健はこの映画を見たがっています。Ken ezt a filmet szeretném megnézni.

Watashi wa amerika ni ikitai desu.　私はアメリカに行きたいです。Amerikába szeretnék menni.

Tomu wa nihon ni ikitagatte imasu.　トムは日本に行きたがっています。Tom szeretne Japánba menni.

Figyeljünk arra, hogy míg a „hoshii” tárgya „ga” partikulával van kiemelve, addig a „hoshigatteimasu” vonzása az „o” partikula.

A ~tai nem igazán használatos akkor, ha egy feljebbvaló kívánságáról beszélünk.

A „hoshii” használatos, ha valakinek meg kellene tennie valamit egy harmadik személynek. A szerkezet hasonló, az ige „te-alakja”hoshii és a „valakit” a „ni” partikula emeli ki.

Masako ni sugu byouin ni itte hoshii n desu.　雅子にすぐ病院に言って欲しいんです。　Masakot azonnal kórházba szeretném vinni (vitetni).

Kore o kare ni todokete hoshii desu ka.　これを彼に届けて欲しいですか。 Azt szeretnéd, hogy vigyem el ezt neki?

Hasonló ötlet a „~temoraitai” kifejezéssel is használatos.

Watashi wa anata ni hon o yonde moraitai. 私はあなたに本を読んでもらいたい。Szeretném, ha olvasnál nekem a könyvből.

Watashi wa Yoko ni unten shite moraitai desu.　私は洋子に運転してもらいたい。　Szeretném, ha Yoko vezetne. Vagy Yokotól szeretném, ha ő vezetne.

Ha viszont olyan valakitől szeretnénk, hogy megtegyen valamit, aki felettünk áll, akkor a „morau” ige udvarias alakját, az „itadaku”-t használjuk.

Watashi wa Tanaka-sensei ni kite itadakitai.　私は田中先生に来ていただきたい。Szeretném, ha Tanaka tanár úr jönne.

Watashi wa shachou ni kore o tabete itadakitai desu.　私は社長にこれを食べていただきたいです。Szeretném, ha cég elnöke megenné ezt.

Japán nyelvben a „~tai” kifejezéssel feltett kívánság nem használatos meghívásnak, amikor udvarias beszédet folytatunk. Pl. „Watashi to isshoni eiga ni ikitai desu ka?” Ez egy őszinte kérdés, hogy a kérdést feltevővel elmegyünk-e moziba. Amikor meghívni akarunk valakit a tagadó kérdő formát használjuk.

Watashi to isshoni eiga ni ikimasen ka.　私と一緒に映画に行きませんか。Eljönnél velem a moziba?

Ashita tenisu o shimasen ka.　明日テニスをしませんか。Teniszezünk holnap?