Hetes szám

Hetes szám

Úgy tűnik a hetes szám általánosan szerencsés vagy szent szám. Ha megkérdeznének biztosan eszünkbe jutna hirtelen több olyan szó vagy kifejezés, amely a hetes számot tartalmazza. Például a világ hét csodája, a hét főbűn, a hét erény, hét tenger, a hét napjai, a spektrum hét színe, a hét törpe és így tovább. A „Hét szamuráj” (Shichi nin no samurai) egy klasszikus japán film Akira Kurosawa rendezésében, melyet nyugaton a „A hét mesterlövész” film követett, hasonló témára építve. A buddhisták hisznek a hét reinkarnációban. A japánok megünneplik a gyermek születésének hetedik napját, és meggyászolják a halál utáni hetedik napot és hetedik hetet.

Japán szerencsétlen számok.

Minden kultúrában jelen vannak a szerencsés, de szerencsétlen a számok is. Japánban a négyes és kilences szám tartozik a szerencsétlen számok közé, kiejtésük miatt. A négyes szám kiejtése „shi”, ami hasonló a „halál” kiejtéséhez. A kilences szám „ku” japánul, de ez az agónia és a kínzás kifejezése is. Nem igazán szerencsés párosítás. Így a kórházakban és a lakások számozásában elkerülik mindkét szám használatát. Kórházban ne keressünk négyes vagy kilences kortermet és ha szállodában szállunk meg lehetőleg ne ragaszkodjunk ezekhez a számokhoz mert akkor az utcán alszunk.

Az autók rendszámában is van korlátozás, de kívánság esetén természetesen használhatóak ezek a számok is. Példának okáért nézzük meg a 42-es és a 49-es végződésű rendszámokat. 42 kiejtése japánul „shini” (shini 死に) vagyis „halál” a 49 „shiku” (shiku 轢く) „elgázolni”.

A 42-19 teljes sorozat ( 死に行く) jelentése „haldoklás” vagy „menni meghalni” és a 42-56 sorozat ( 死に頃 ) „halál ideje” is levédett.

Shichi fuku jin

 „Shichi fuku jin” a Szerencse Hét Istene  a japán néphagyományban. Komikus istenek, akiket sokszor ábrázolják őket együtt egy kincses hajón (takarabune) utazva. Számos mágikus tárgyat viselnek vagy hordoznak, mint a láthatatlan kalap, a brokát hengerek, kimeríthetetlen erszény, szerencsehozó esőkalap, tolldíszes ruha, a mennyei kincstár kulcsai vaalmint fontos könyveket és tekercseket.

Az istenek nevei:

Daikoku  (大黒)  a bőség és a farmerek istene. Egy nagy zsákot hord a vállán, tele kincsekkel és egy szerencsekalapácsot (uchideno kozuchi) a kezében.

Bishamon (毘沙門) A harcosok és a háború istene. Páncélt és sisakot visel, karddal van felfegyverkezve.

Ebisu (恵比寿) A bőség és halászok istene. Ő egy hatalmas tenger keszeget és horgászbotot hord magával.

Fukurokuju (福禄寿) A hosszú élet istene. Hosszú formájú kopasz fej és fehér szakáll az ismertető jele.

Juroujin (寿老人) A hosszú élet másik istensége. Neki is fehér szakálla van, de tudós süveget visel és egy szarvasbika kíséri, aki egyben küldönce is.

Hotei (布袋) A boldogság istene. Vidám arc és nagy dagadt has jellemzi.

Benzaiten (弁財天) A zene istene. A hölgy egy biwa lantot hord magával.

Nanakusa

Nanakusa (七草) jelentése hét gyógynövény. Japánban január 7-én szokás hét gyógynövényből készült kását (nanakusa gayu) enni. Ezt a hét gyógynövényt úgy is hívják, hogy a tavasz hét gyógynövénye (haru no nanakusa). Úgy tartják ezek a gyógynövények kiűzik a testben lakozó ördögöt és megóvnak a betegségektől. Továbbá az emberek hajlamosak túl sokat enni az Új Év ünnepén ezért nem árt olyan ételek fogyasztása melyek sok vitamint tartalmaznak és méregtelenítik a szervezetet. Van továbbá ősszel is az „őszi hét gyógynövény” (aki non nanakusa) azonban ezeket nem eszik meg hanem díszítésre használják az őszi napéjegyenlőség vagy a szeptemberi teljes hold ünnepén.

Haru no nanakusa (春の七草) Seri (japán petrezselyem), Nazuna (pásztortáska), Gogyou, Hakobera (tyúkhur), Hotokenoza, Suzuna, Suzushiro.

Aki no nanakusa (秋の七草) Hagi (lohere cserje), Kikyou (kínai harangvirág), Ominaeshi, Fujibakama, Nadeshiko (szegfű), Obana (japán pampaszfű), Kuzu (nyílgyökér).

Szólások közmondások a hetes számmal.

„Nana korobi Ya oki (七転び八起き)” ami szó szerint fordítva „hét elesik, nyolc felemelkedik”. Az életnek megvannak a napos és árnyas oldalai is. Ez egyfajta biztatás, hogy soha nem kell feladni, folytatni kell bármennyire kemény is.

 „Shichiten hakki” (七転八起) A yoji jukugo (négy kanji összetételével alkotott szólások) egyik összetétele. Az élet forgandóságát fejezi ki. „Bukás vagy bukások után mindig felfelé ível a sors” vagy „Ha elsőre nem sikerül, próbáld ismét”.