Telefonálás Japánban

Telefonbeszélgetés Japánban.

Míg az ember nem beszél jól egy nyelvet, igen nehéz a telefonbeszélgetés azon a nyelven. Sokszor lehet gesztusokat, mozdulatokat alkalmazni, melyek sokat segítenek, de egy telefonbeszélgetés során nem láthatod a partner arckifejezéseit, reakcióit. Nagyon figyelmesen kell hallgatnod, amit a másik személy mond. Japánban különösen nehéz egy telefonbeszélgetés, mert szokásszerűen formális kifejezéseket használnak telefonbeszélgetéseik során. (A japánok nagyon illedelmesen beszélnek telefonon, kivéve ha nem barátról van szó). Megnézünk egy pár alap kifejezést, amit gyakran használnak.

Telefonálás Japánban.

A legtöbb nyilvános telefon (koushuu denwa) Japánban érmével (legalább 10 yenes) vagy telefon kártyával működik. Csak kijelölt telefonok alkalmasak a külföldi beszélgetésre (kokusai denwa). A hívás díj perc alapú. Telefon kártya beszerezhető a legtöbb kisboltban, kioszkban, vasútállomáson vagy árusító automatában. A kártyák 500 és 1000 yenes feltöltéssel kaphatóak. A kártyáknak sajátos külalakjuk van, egyesek nagyon értékesek , sokan úgy gyűjtik mint a bélyegeket. Egyes cégek gyakran marketing célra is használják a telefonkártyákat.

Telefonszámok.

Egy telefonszám három részből áll, pl. (03) 2815-1311. Az első rész a körzet hívószáma (03 Tokió), második rész az ügyfél telefonszáma. Minden egyes számot külön olvasunk, a részeket a „no” partikulával kötjük össze. A telefonszámokban gyakran a 0-t úgy ejtjük „zero”, a 4 „yon” ,a 7 „nana”, hogy csökkentsük a tévedés lehetőségét. A japán nyelvben ugyanis számolásban más olvasatuk is van ezeknek a számoknak. 7-„shichi”, 4 „shi”. Japánban a központi felvilágosítás hívószáma 104.

A legalapvetőbb kifejezés a „moshi, moshi”. A telefonáló akkor használja mikor a kapcsolat létrejön. Magyarul „halló, hallót” mondunk. Akkor is használják, ha nem hallja tökéletesen a beszélgető felet, vagy meg akar győződni, hogy a másik fél még vonalban van. A cégeknél leginkább a „hai” vagyis „igen” használatos.

Amikor a partner túl gyorsan beszél, vagy nem érthető tisztán mit is mond, azt kell mondani „Yukkuri onegaishimasu” (Kérem beszéljen lassabban) vagy „Mou ichido onegaishimasu” (Megkérném ismételje el). Az „Onegaishimasu” egy nagyon hasznos szó kérések esetén. 

Az irodában.

Az üzleti beszélgetések rendkívül udvariasak. Lássunk, néhány alapvető kifejezést.

Yamada-san (o) onegaishimasu. 山田さんをお願いします. Beszélhetnék Yamada úrral?

Moushiwake arimasen ga, tadaima gaishutsu shiteorimasu. 申し訳ありませんが､ ただいま外出しております. Borzasztóan sajnálom, de ő jelenleg nincs itt.

Shou shou omachi kudasai. 少々お待ちください. Egy pillanat türelmét kérem.

Shitsurei desu ga, dochira sama desu ka. 失礼ですが､どちらさまですか. Elnézést, de kivel beszélek?

Nanji goro omodori desu ka. 何時ごろお戻りですか. Meg tudná mondani mikor várható a visszatérte?

Chotto wakarimasen. ちょっと分かりません. Nem vagyok biztos benne. Magyarul: nem tudom.

Mousugu modoru to omoimasu. もうすぐ戻ると思います. Úgy vélem hamarosan visszatér.

Yuugata made modorimasen. 夕方まで戻りません. Estig nem várható vissza.

Nanika otsutae shimashou ka. 何かお伝えしましょうか. Átadhatók egy üzenetet?

Onegaishimasu. お願いします. Igen, csak tessék.

Iie, kekkou desu. いいえ､結構です. Nem, sajnos nem jó.

O-denwa kudasai to otsutae negaemasu ka. お電話くださいとお伝え願えますか. Megmondaná neki kérem, hogy hívjon vissza?

Mata denwa shimasu to otsutae kudasai. また電話しますとお伝えください. Kérem, mondja meg neki, hogy később visszahívom.

Valaki otthonában.

Tanaka-san no otaku desu ka. 田中さんのお宅ですか. Tanaka asszony otthona?

Hai, sou desu. はい､そうです. Igen, így van.

Ono desu ga, Yuki-san (wa) irasshaimasu ka. 小野ですが､ゆきさんは いらっしゃいますか. Ono vagyok, beszélhetnék Yukival?

Yabun osokuni sumimasen. 夜分遅くにすみません. Rettentően sajnálom, hogy ilyen későn hívtam.

Dengon o onegaishimasu. 伝言をお願いします. Hagyhatok egy üzenetet?

Mata atode denwa shimasu. まだ後で電話します. Később visszahívom?

Téves szám esetén.

Iie chigaimasu. いいえ､違います. Nem, téves számot hívott.

Sumimasen. Machigaemashita. すみません｡　間違えました. Nagyon sajnálom. Eltévesztettem a számot.