Mondat végi partikulák

A  japán nyelvben sok a mondatot lezáró partikula, vagyis szótag.  Ezek kifejezik a beszélő hangulatát, nyomatékot adnak, figyelmeztetnek, felszólítanak, habozást mutatnak, csodálatot és így tovább.  Egyes mondatvégi szótag női és férfi  beszédmódot  különböztetnek meg.  Sok ilyen mondatvégi partikula nehezen fordítható.

Ka

A mondatot kérdő mondattá változtatja. Amikor kérdést fogalmazunk meg a japán nyelvben a mondatszerkezet nem változik.

Nihon jin desu ka? 日本人ですか。Japán vagy?

Supeingo o hanashimasuka? スペイン語を話しますか｡ Beszélsz spanyolul?

Kana / kanashira

Jelzi, ha valamiről nem vagyunk egészen bizonyosak. Valahogy, úgy fordíthatnánk: „erre kíváncsi vagyok”. A „kashira” kifejezést a nők használják leginkább.

Tanaka san wa ashita kuru kana. 田中さんは明日来るかな｡  Kíváncsi vagyok Tanaka úr megérkezik-e holnap.

Ano hito wa dare kashira. あの人は誰かしら｡ Kíváncsi vagyok ki lehet az az ember?

Na

Egyik alkalmazása a tiltás. Negatív felszólítás, melyet leginkább férfiak használnak közvetlen beszédben.

Sonna koto a suru na! そんなことをするな！ Ne tedd azt!

Második alkalmazás alkalmi nyomaték egy döntés, javaslat vagy vélemény hangsúlyozására.

Kyou wa shigoto ni ikitakunai na.  今日は仕事に行きたくないな｡ Nem szeretnék ma dolgozni menni.

Sore wa machigatteiru to omou na. それは間違っていると思うな｡ Úgy gondolom az tévedés lesz.

Naa

Érzelmeket és estenként kívánatos dolgokat hangsúlyoz ki.

Sugoi naa. すごいなあ｡ Csodálatos!

Mou sukoshii nete itai naa.  もう少し寝ていたいなあ｡ Szeretnék még egy kicsit aludni!

Ne / Nee

Megerősítés. Azt jelzi, hogy a beszélő elfogadást vagy beleegyezést vár a hallgatótól. Hasonló a magyarban is használt: „nem úgy gondolod?”, „így van?”, „rendben?”.

Ii tenki desu ne. いい天気ですね｡ Szép napunk van, nem gondolod?

Mou nakanaide ne. もう泣かないでね｡ Kérlek ne sírj többet, rendben?

No

Egyik alkalmazása érzelmi hangsúlyt és felkiáltást fejez ki. Csak nők és gyermekek használják, hétköznapi beszédben.

Kore de jubun de tsukatta no. これ自分で作ったの｡  Ezt én magam csináltam.

Onaka ga itai no. おなかが痛いの｡ Fáj a hasam.

Másik alkalmazása, a kijelentő mondatot kérdővé alakítja (emelkedő hanglejtéssel).  A „no desu ka” （～のですか）". hétköznapi nyelvben alkalmazott alakja.

Ashita konai no?  明日来ないの？Holnap jössz?

Doushita no?  どうしたの？Mi történt veled?

Sa

Nyomatékosítja a mondatot. Férfiak használják.

Sonna koto wa wakatteiru sa.  そんなことは分かっているさ｡ Egész biztosan ismerek egy olyan dolgot.

Hajime kara umaku dekinai no wa atarimae sa. 始めからうまくできないのは当たり前さ｡ Az csak természetes, hogy nem tudod jól megcsinálni az első alkalommal.

Wa

Csak nők használják. Nyomatékosító és mondat puhító hatása is lehet.

Watashi wa suru ga. わたしがするわ。Megteszem én.

Sensei ni kiita hou ga ii to omou wa. 先生に聞いたほうがいいと思うわ｡ Úgy vélem jobb lenne ha megkérdeznéd a tanárt.

Yo

Nyomatékosítja az utasítást egyik alkalmazási formájában.

Benkyou shinasai yo!  勉強しなさいよ！ Tanulj!

Okoronaide yo! 怒らないでよ！ Ne haragudj rám!

Mérsékelt nyomatékosítást ad a mondatnak, főképp ha a beszélő új információk birtokába jut.

Ano eiga wa sugoku yokatta yo.  あの映画はすごく良かったよ｡ Az a film nagyon jó volt.

Kare wa tabako o suwanai yo. 彼は煙草を吸わないよ｡ Ő nem dohányzik, tudhatod.

Ze

Nyomatékosítja valaki véleményét vagy ítéletét.

Iku zo. 行くぞ｡ Én megyek!

Kore wa omoi zo! これは重いぞ｡ Ez kemény volt, mondtam neked!

Hangutánzó kifejezések

Nevetést utánzó kifejezések.

A japán nyelvben sok a hangutánzó kifejezés, melyek szavakat vagy cselekményeket fejeznek ki. Két kategóriát különböztetünk meg: giongo és gitaigo. Giongo, olyan szavak melyek zörejeket vagy hangokat jelenítenek meg. A gitaigo cselekedteket, állapotokat vagy emberi érzelmeket jelenítenek meg. Gyakran egynél több szóból tevődnek össze ezek a kifejezések, de sokszor ugyanaz a szó ismétlődik.

A hangutánzó kifejezéseket előszeretettel használják a hírek szalagcímeiben, mert tökéletesen le lehet írni velük dolgokat, rövid szavakat használva. Nagyon hasznos a reklámokban mert fülbemászó alkatuk vonzza a zenét. A mangák sem létezhetnének nélkülük.

A magyar nyelv is használ hangutánzó kifejezéseket, de a japán költők és írók műveiben sokkal több lelhető fel, mint bárhol másutt.

A magyar nyelvnek a nevetésre sok kifejezése van. A japán nyelvben csak a „warau” igét használják a nevetésre. Hangutánzó szavak használata nélkül nem lehet ábrázolni miként is nevet valaki. A nevetés leíró hangutánzó kifejezések némelyike a „warau” igét, míg mások a „suru” igét használják.

kusu kusu くすくす – kuncogás, vihogás

gera gera  げらげら – hangos kacagás, hahotázás

niko niko  にこにこ – mosolyogni

niya niya  にやにや – vigyorogni

nita nita  にたにた – önelégült mosoly

ahaha, hahaha  あはは、ははは – a lármás nevetés hangja

Alvást kifejező hangutánzó kifejezések

Íme néhány hangutánzó kifejezés az alvás érzékeltetésére.

kokkuri kokkuri  こっくり　こっくり – a fej előrebillen

guu guu  ぐうぐう – mély alvás és horkolás

gussuri  ぐっすり- mélyen alszik

manjiri  まんじり – szemhunyásnyit sem alszik

suya suya  すやすや – békésen alszik

toro toro  とろとろ – szendergés

uto uto  うとうと – szendergés

Megnézhetjük, hogyan alkalmazzák mondatban. Az alvást utánzó hangutánzó kifejezéseknél a „suru” és a „neru” igéket ragasztják a kifejezésekhez.

Obaasan wa kokkuri kokkuri inemuri o shiteiru.

おばあさん は こっくりこっくり 居眠り を しる｡                                                                          

A nagymama elbóbiskolt.

Kare wa futon ni hairu to sugu ni guu guu nemutte shimatta.                                               

彼 は 布団 に 入る と すぐ に ぐうぐう 眠ってしまった｡                                                      

Álomba merült mihelyt az ágyba ért.    

Gussuri neta node kibun ga ii.

ぐっすり 寝た ので 気分がいい｡

Úgy aludtam, mint egy tuskó ezért nagyon jól érzem magam.

Hitobanjuu manjiri to mo shinakatta.

一晩中 まんじり と も しなかった｡                                                                               

Teljesen éber voltam egész éjjel.

Akachan ga suya suya nemutteiru.

赤ちゃん が すやすや 眠っている｡

A baba békésen alszik.

Shiranai ma ni toro toro nemutteita.

知らない 間 に とろとろ 眠っていた｡

Minden előzetes nélkül elszundikáltam.

Hinata de uto uto shiteita.

ひなたでうとうとしていた｡

Elszundítottam a napon.

Éhség, evés és ízlelést kihangsúlyozó hangutánzó kifejezések.

Éhség

Peko peko ペコペコ – rettenetesen éhes

Asagohan o tabenakatta node, onaka ga peko peko da.

朝ご飯を食べなかったので、おなかがペコペコだ

Mivel nem reggeliztem, borzasztóan éhes vagyok.

Guu guu ぐうぐう – gyomor korgás

Kaigichuu ni onaka ga guu guu natte, hazukashikatta.

会議中におなかがぐうぐうなって、恥ずかしかった｡

Kínos volt mivel a gyűlés alatt végig korgott a gyomrom.

Kara kara からから – nagyon kiszáradt

Nodo ga kara kara datta node, biiru ga totemo oishiku kajirareta.

のど が から から だったので、ビール が とても おいしく 感じられた｡

Mivel már teljesen kiszáradt a torkom a sör nagyon jó esett.

Evés 

Gatsu gatsu がつがつ -  éhesen, mohón

Onaka ga totemo suiteita node, gatsu gatsu tabeta.

おなか が とても すいていた ので、がつがつ 食べた｡

Nagyon éhes voltam ezért mohón ettem.

Paku paku パクパク -  nagyokat harapva, gyorsan eszik

Kanojo wa onigiri o oishisouni paku paku tabeta.

彼女はおにぎりをおいしそうにパクパク食べた｡

A hölgy jóízűen falta a rizsgolyókat.

perori ぺろり – felfal, elfogyaszt mindent

Kare wa oomori no udon o perori to tairagete shimatta.

彼 は 大盛り の うどん を ぺろり と 平らげてしまった｡

A feltálalt nagy adag tésztát mind felfalta.

Ízlelés

Assari あっさり – könnyű, ízletes

Nihon-ryouri wa chuuka-ryouri yori assari shiteiru.

日本料理は中華料理よりあっさりしている｡

A japán ételek könnyedebbek, mint a kínaiak.

sappari さっぱり -  üdítő, frissítő

Soumen wa sappari shite ite, natsu niwa mottekoi no tabemono de.

そうめんはさっぱりしていて、夏にはもってこいの食べ物だ｡

A soumen ideális nyári étel, az felfrissítő íze miatt.

kotteri こってり – bőséges, nehéz étel

Kono shichuu wa kotteri shiteiru.

このシチューはこってりしている｡

Ez a párolt hús bőséges.

karatto - からっと – csipős

Karatto agatta tempura wa totemo oishii.

からっと揚げたてんぷらはとてもおいしい｡

A csípős tempura meglehetősen finom.

piritto ピリッと – forró, csípős

Karashi o tsukesugita node, shita ni piritto kita.

からしをつけすぎたので、舌にピリッときた｡

Túl sok mustárt tettem bele, megégette a nyelvem.

Más.

Tappuri たっぷり  - teli, rengeteg

Asagohan o tappuri tabeta.

朝ご飯をたっぷり食べた｡

Bőséges reggelit ettem.

muka muka むかむか – émelygősnek érzi magát

Nomisugi de mune ga muka muka shita.

飲みすぎで胸がむかむかした｡

Túl sokat ittam, émelygősnek éreztem magam.

unzari うんざり – torkig van, hányingere van, rosszul érzi magát

Mainichi onaji ryouri de unzari da.

毎日同じ料理でうんざりだ｡

Ugyanaz a fogás minden nap torkig vagyok.