Hinamatsuri, a babák ünnepe

Hinamatsuri vagy a babák ünnepe

A babák ünnepét vagyis a „Hinamatsurit” március 3.-án tartják Japánban. Ezen a napon a kislányok növekedéséért és boldogságáért imádkoznak. Hívják még „Momo no sekku” (Barack ünnepe) néven is mert a régi holdnaptár szerint ekkor volt a barack virágzás időszaka. Május 5. viszont a fiúk ünnepe „Kodomo no hi” (Gyermekek ünnepe). Míg a Gyerekek ünnepe nemzeti ünnepnap a „Hinamatsuri” nem.

A legtöbb lánygyermekes család ilyenkor babákat (kifejezetten a Hinamatsuri ünnepre készült babákat) állít ki és barackvirágokat szentel nekik. Általában egy öt vagy hét lépcsős vörös borítású pódiumra vannak kiállítva. A legfelső szintet a császár és császárnő foglalja el, alattuk három udvarhölgy (sannin kanjo) helyezkedik el, majd öt muzsikus (gonin banashi), alattuk a két miniszter (udajin és sadajin), végül az öt szintes elrendezés legalsó lépcsőjét három szolga foglalja el. Ezenkívül elhelyeznek kis berendezési tárgyakat, edényeket és egyéb tárgyakat.

A babák ősi udvari, a Heian-kor (794-1185) időszakának ruháit viselik. A császárnő kosztümjét „juuni hitoe”-nak (tizenkét rétegű ceremoniális ruha) nevezik. Mind a mai napig a juuni hitoet a császári házasságok alkalmakor viselik. Legutóbb 1993-ban Masako hercegnő viselte a koronaherceg esküvőjén.

Egy tradicionális baba készlet nagyon drága is lehet. Több árkategória van, de némely teljes készlet akár az egymillió jent is meghaladja. Természetesen vannak baba készletek, melyek generációról generációra hagyományozódnak, nagyapa vagy apa vette a lánya első baba ünnepére (hatsu zekku). Jóllehet a japánok kis lakásokban ének, a császár és császárnő baba a legtöbb háznál megtalálható manapság is. Van egy babona mely szerint, ha március 3. utáni napokban nem teszik el a babákat, a lány későn fog férjhez menni.

Van néhány speciális edény is az ünnepre. „Hishimochi” gyémánt alakú rizslepények, vörösre (rózsaszínre), fehérre és zöldre színezve. A vörös, hogy elűzze az ördögi szellemeket, a fehér a tisztaságot jelképezi, míg a zöld az egészséget. „Chirashi zuschi”, „sakura mochi” (babkrémmel töltött rizslepény, cseresznye levéllel), „hina arare” (rizslepény kockák) és „shirozake” (édes fehér szaké) ugyancsak hagyományos menü ilyenkor.

A Hinamatsuri hagyománya ősi kínai praktika, amikor a test vétkeit és a szerencsétlenséget egy babára hárították és egy folyóba dobva szabadultak meg végleg tőle. Egy „hina okuri” vagy „nagashi bina” néven ismert szokás még ma is divat egyes területeken, amikor március 3. késő estéjén papír babákat úsztatnak le a folyón.

Van egy dal, melyet gyakran énekelnek ilyenkor a címe: „Ureshii hinamatsuri” (Boldog baba ünnep).  

Akari o tsukemashou bonbori ni  ( 明かりをつけましょう　ぼんぼりに)

Ohana o agemashou momo no hana (お花をあげましょう　桃の花)

Go-nin bayashi no fue taiko (五人ばやしの　笛太鼓)

Kyo wa tanoshii Hinamatsuri (今日は楽しいひな祭り)

Gyújtsunk lampionokat,

helyezzünk el barack virágokat

öt udvari zenész játszik a dobon és fuvolán

ma egy örömteli baba ünnep van.

Mentegetőzés, bocsánatkérés

Mentegetőzés, bocsánatkérés kifejezései

A japánok sokkal többször alkalmaznak mentegetőző, szabadkozó kifejezéseket mint a nyugatiak. Minden bizonnyal a kulturális különbségekből adódik ez a szokás. A nyugatiak látszólag vonakodnak beismerni hibázásukat, míg a japánok még kis hibák esetén is sűrűn mentegetőznek.

A mentegetőzés Japánban erénynek számít. A mentegetőzés azt mutatja, hogy az illető felelősséget tud vállalni és elkerüli mások vádaskodását. Amikor valaki mentegetőzik és bűnbánatot mutat a japánok sokkal inkább hajlamosak megbocsátani. Így sokkal kevesebb a bírósági ügy is, mint mondjuk az Egyesült Államokban.  Amikor a japánok bocsánatot kérnek, meghajolnak. Minél inkább sajnálja a dolgot, annál mélyebben hajol meg. 

Lássunk néhány kifejezést.

Sumimasen.　すみません｡

Valószínű ez a legáltalánosabb mentegetőzési kifejezés amit használnak. Néhányan „Suimasen (すいません)”-nként használják. A „sumimasen” használata elég változatos mivel kérés vagy megköszönés esetén is használják, ezért a szövegkörnyezetre nagyon oda kell figyelni. Ha már megtörtént esemény miatt történik a szabadkozása akkor a „Sumimasen deshita (すみませんでした) kifejezést használjuk.

Moushiwake arimasen.　申し訳ありません｡

Nagyon hivatalos kifejezés. Felettesek felé használatos és sokkal mélyebb érzést tükröz, mint a „sumimasen”. Ha már megtörtént dolog miatt kell elnézést kérni akkor a „Moushiwake arimasen deshita (申し訳ありませんでした) a helyénvaló. A „sumimasenhez” hasonlóan a „moushiwake arimasen” is hálát is kifejez.

Shitsurei shimashita.　失礼しました｡

Hivatlos kifejezés, de nem mutat olyan mély érzelmet mint a „moushiwake arimasen”.

Gomennasai.　ごめんなさい｡

Lezser vagy baráti kifejezés. A „sumimasen”-től eltérően csak szabadkozásra korlátozódik a használata. Nem annyira hivatalos és gyermeki hangzása is van ezért nem alkalmas felettesekkel szemben használni.

Shitsurei.　失礼｡

Lezser és legfőképp férfiak használják. Leginkább az „elnézést kérek” kifejezéshez hasonlítható.

Doumo.　どうも｡

Ugyanúgy lezser és „köszönöm”ként használjuk.

Gomen.　ごめん｡

Nagyon baráti. Mondat végi partikulát hozzáadva is használjuk, Gomen ne (ごめんね) vagy Gomen na (ごめんな férfiak között). Csakis közeli barátok vagy családtagok között lehet használni.

Telefonálás Japánban

Telefonbeszélgetés Japánban.

Míg az ember nem beszél jól egy nyelvet, igen nehéz a telefonbeszélgetés azon a nyelven. Sokszor lehet gesztusokat, mozdulatokat alkalmazni, melyek sokat segítenek, de egy telefonbeszélgetés során nem láthatod a partner arckifejezéseit, reakcióit. Nagyon figyelmesen kell hallgatnod, amit a másik személy mond. Japánban különösen nehéz egy telefonbeszélgetés, mert szokásszerűen formális kifejezéseket használnak telefonbeszélgetéseik során. (A japánok nagyon illedelmesen beszélnek telefonon, kivéve ha nem barátról van szó). Megnézünk egy pár alap kifejezést, amit gyakran használnak.

Telefonálás Japánban.

A legtöbb nyilvános telefon (koushuu denwa) Japánban érmével (legalább 10 yenes) vagy telefon kártyával működik. Csak kijelölt telefonok alkalmasak a külföldi beszélgetésre (kokusai denwa). A hívás díj perc alapú. Telefon kártya beszerezhető a legtöbb kisboltban, kioszkban, vasútállomáson vagy árusító automatában. A kártyák 500 és 1000 yenes feltöltéssel kaphatóak. A kártyáknak sajátos külalakjuk van, egyesek nagyon értékesek , sokan úgy gyűjtik mint a bélyegeket. Egyes cégek gyakran marketing célra is használják a telefonkártyákat.

Telefonszámok.

Egy telefonszám három részből áll, pl. (03) 2815-1311. Az első rész a körzet hívószáma (03 Tokió), második rész az ügyfél telefonszáma. Minden egyes számot külön olvasunk, a részeket a „no” partikulával kötjük össze. A telefonszámokban gyakran a 0-t úgy ejtjük „zero”, a 4 „yon” ,a 7 „nana”, hogy csökkentsük a tévedés lehetőségét. A japán nyelvben ugyanis számolásban más olvasatuk is van ezeknek a számoknak. 7-„shichi”, 4 „shi”. Japánban a központi felvilágosítás hívószáma 104.

A legalapvetőbb kifejezés a „moshi, moshi”. A telefonáló akkor használja mikor a kapcsolat létrejön. Magyarul „halló, hallót” mondunk. Akkor is használják, ha nem hallja tökéletesen a beszélgető felet, vagy meg akar győződni, hogy a másik fél még vonalban van. A cégeknél leginkább a „hai” vagyis „igen” használatos.

Amikor a partner túl gyorsan beszél, vagy nem érthető tisztán mit is mond, azt kell mondani „Yukkuri onegaishimasu” (Kérem beszéljen lassabban) vagy „Mou ichido onegaishimasu” (Megkérném ismételje el). Az „Onegaishimasu” egy nagyon hasznos szó kérések esetén. 

Az irodában.

Az üzleti beszélgetések rendkívül udvariasak. Lássunk, néhány alapvető kifejezést.

Yamada-san (o) onegaishimasu. 山田さんをお願いします. Beszélhetnék Yamada úrral?

Moushiwake arimasen ga, tadaima gaishutsu shiteorimasu. 申し訳ありませんが､ ただいま外出しております. Borzasztóan sajnálom, de ő jelenleg nincs itt.

Shou shou omachi kudasai. 少々お待ちください. Egy pillanat türelmét kérem.

Shitsurei desu ga, dochira sama desu ka. 失礼ですが､どちらさまですか. Elnézést, de kivel beszélek?

Nanji goro omodori desu ka. 何時ごろお戻りですか. Meg tudná mondani mikor várható a visszatérte?

Chotto wakarimasen. ちょっと分かりません. Nem vagyok biztos benne. Magyarul: nem tudom.

Mousugu modoru to omoimasu. もうすぐ戻ると思います. Úgy vélem hamarosan visszatér.

Yuugata made modorimasen. 夕方まで戻りません. Estig nem várható vissza.

Nanika otsutae shimashou ka. 何かお伝えしましょうか. Átadhatók egy üzenetet?

Onegaishimasu. お願いします. Igen, csak tessék.

Iie, kekkou desu. いいえ､結構です. Nem, sajnos nem jó.

O-denwa kudasai to otsutae negaemasu ka. お電話くださいとお伝え願えますか. Megmondaná neki kérem, hogy hívjon vissza?

Mata denwa shimasu to otsutae kudasai. また電話しますとお伝えください. Kérem, mondja meg neki, hogy később visszahívom.

Valaki otthonában.

Tanaka-san no otaku desu ka. 田中さんのお宅ですか. Tanaka asszony otthona?

Hai, sou desu. はい､そうです. Igen, így van.

Ono desu ga, Yuki-san (wa) irasshaimasu ka. 小野ですが､ゆきさんは いらっしゃいますか. Ono vagyok, beszélhetnék Yukival?

Yabun osokuni sumimasen. 夜分遅くにすみません. Rettentően sajnálom, hogy ilyen későn hívtam.

Dengon o onegaishimasu. 伝言をお願いします. Hagyhatok egy üzenetet?

Mata atode denwa shimasu. まだ後で電話します. Később visszahívom?

Téves szám esetén.

Iie chigaimasu. いいえ､違います. Nem, téves számot hívott.

Sumimasen. Machigaemashita. すみません｡　間違えました. Nagyon sajnálom. Eltévesztettem a számot.

Hetes szám

Hetes szám

Úgy tűnik a hetes szám általánosan szerencsés vagy szent szám. Ha megkérdeznének biztosan eszünkbe jutna hirtelen több olyan szó vagy kifejezés, amely a hetes számot tartalmazza. Például a világ hét csodája, a hét főbűn, a hét erény, hét tenger, a hét napjai, a spektrum hét színe, a hét törpe és így tovább. A „Hét szamuráj” (Shichi nin no samurai) egy klasszikus japán film Akira Kurosawa rendezésében, melyet nyugaton a „A hét mesterlövész” film követett, hasonló témára építve. A buddhisták hisznek a hét reinkarnációban. A japánok megünneplik a gyermek születésének hetedik napját, és meggyászolják a halál utáni hetedik napot és hetedik hetet.

Japán szerencsétlen számok.

Minden kultúrában jelen vannak a szerencsés, de szerencsétlen a számok is. Japánban a négyes és kilences szám tartozik a szerencsétlen számok közé, kiejtésük miatt. A négyes szám kiejtése „shi”, ami hasonló a „halál” kiejtéséhez. A kilences szám „ku” japánul, de ez az agónia és a kínzás kifejezése is. Nem igazán szerencsés párosítás. Így a kórházakban és a lakások számozásában elkerülik mindkét szám használatát. Kórházban ne keressünk négyes vagy kilences kortermet és ha szállodában szállunk meg lehetőleg ne ragaszkodjunk ezekhez a számokhoz mert akkor az utcán alszunk.

Az autók rendszámában is van korlátozás, de kívánság esetén természetesen használhatóak ezek a számok is. Példának okáért nézzük meg a 42-es és a 49-es végződésű rendszámokat. 42 kiejtése japánul „shini” (shini 死に) vagyis „halál” a 49 „shiku” (shiku 轢く) „elgázolni”.

A 42-19 teljes sorozat ( 死に行く) jelentése „haldoklás” vagy „menni meghalni” és a 42-56 sorozat ( 死に頃 ) „halál ideje” is levédett.

Shichi fuku jin

 „Shichi fuku jin” a Szerencse Hét Istene  a japán néphagyományban. Komikus istenek, akiket sokszor ábrázolják őket együtt egy kincses hajón (takarabune) utazva. Számos mágikus tárgyat viselnek vagy hordoznak, mint a láthatatlan kalap, a brokát hengerek, kimeríthetetlen erszény, szerencsehozó esőkalap, tolldíszes ruha, a mennyei kincstár kulcsai vaalmint fontos könyveket és tekercseket.

Az istenek nevei:

Daikoku  (大黒)  a bőség és a farmerek istene. Egy nagy zsákot hord a vállán, tele kincsekkel és egy szerencsekalapácsot (uchideno kozuchi) a kezében.

Bishamon (毘沙門) A harcosok és a háború istene. Páncélt és sisakot visel, karddal van felfegyverkezve.

Ebisu (恵比寿) A bőség és halászok istene. Ő egy hatalmas tenger keszeget és horgászbotot hord magával.

Fukurokuju (福禄寿) A hosszú élet istene. Hosszú formájú kopasz fej és fehér szakáll az ismertető jele.

Juroujin (寿老人) A hosszú élet másik istensége. Neki is fehér szakálla van, de tudós süveget visel és egy szarvasbika kíséri, aki egyben küldönce is.

Hotei (布袋) A boldogság istene. Vidám arc és nagy dagadt has jellemzi.

Benzaiten (弁財天) A zene istene. A hölgy egy biwa lantot hord magával.

Nanakusa

Nanakusa (七草) jelentése hét gyógynövény. Japánban január 7-én szokás hét gyógynövényből készült kását (nanakusa gayu) enni. Ezt a hét gyógynövényt úgy is hívják, hogy a tavasz hét gyógynövénye (haru no nanakusa). Úgy tartják ezek a gyógynövények kiűzik a testben lakozó ördögöt és megóvnak a betegségektől. Továbbá az emberek hajlamosak túl sokat enni az Új Év ünnepén ezért nem árt olyan ételek fogyasztása melyek sok vitamint tartalmaznak és méregtelenítik a szervezetet. Van továbbá ősszel is az „őszi hét gyógynövény” (aki non nanakusa) azonban ezeket nem eszik meg hanem díszítésre használják az őszi napéjegyenlőség vagy a szeptemberi teljes hold ünnepén.

Haru no nanakusa (春の七草) Seri (japán petrezselyem), Nazuna (pásztortáska), Gogyou, Hakobera (tyúkhur), Hotokenoza, Suzuna, Suzushiro.

Aki no nanakusa (秋の七草) Hagi (lohere cserje), Kikyou (kínai harangvirág), Ominaeshi, Fujibakama, Nadeshiko (szegfű), Obana (japán pampaszfű), Kuzu (nyílgyökér).

Szólások közmondások a hetes számmal.

„Nana korobi Ya oki (七転び八起き)” ami szó szerint fordítva „hét elesik, nyolc felemelkedik”. Az életnek megvannak a napos és árnyas oldalai is. Ez egyfajta biztatás, hogy soha nem kell feladni, folytatni kell bármennyire kemény is.

 „Shichiten hakki” (七転八起) A yoji jukugo (négy kanji összetételével alkotott szólások) egyik összetétele. Az élet forgandóságát fejezi ki. „Bukás vagy bukások után mindig felfelé ível a sors” vagy „Ha elsőre nem sikerül, próbáld ismét”.